A statisztikák alapján kiegyenlített meccsnek tűnhet, de meglehetősen egyoldalúan indult: a Preds az első harmadban berámolt két gólt, a másodikban pedig még egyet, így már 3:0-ra mentek. Innen kellett fordítani. A harmadik harmadban 10 perc alatt lőttünk három gólt, az utolsót lehozott kapussal. A Poulin, a tartalék kapusunk kiválóan szerepelt, és a büntetőknél sem vallott szégyent. Millen 3 aszisztot jegyzett, idén már 22-nél jár. Berglund egy meccses eltiltást kapott, ezt valahogy kibírjuk.
Csúf vereség a divízió riválistól. Az emberhátrányos soraink csődöt mondtak, ezen ment el a meccs. Hiába próbálkoztunk rengeteg ütközéssel, meg a végén kapus lehozatallal, elmentek a pontok. Tabanov, az első számú tartalék 1+1, a többiekre ragadhatna róla egy kis lelkesedés.
És a jó hír látható fent Mivel Forsberg idén már nem játszik, szükség volt helyette egy hasonló kaliberű szélsőre. A veterán Kovalchuk volt talán a legjobb választás. Igazzy sztár, remek értékekkel, és szezon végén visszavonul, így ismét lesz hely Forsberg-nek. Az öreg pedig biztosan szívesen jön a Carolina-ból egy PO esélyes csapathoz, hátha utoljára még egyszer lesz esélye indulni a kupáért.
Bobrovsky abszolút sztár volt, nem csak a rolót húzta le, még gólpasszt is adott Az emberelőnyt viszont továbbra sem tudjuk kihasználni, erre kitalálok valamit.
Éppen csak sikerült megcsípni a Kacsákat, de a lényeg a 2 pont. Tabanov, az első számú tartalékunk ügyeskedik, 14 meccsen 4+2 és +5. Kovalchuk is megszerezte nálunk első pontját egy emberelőnyös assziszttal. Mondjuk ideje volt a harmadik meccsén... De ezzel meglett karrierje során a 600. aszisztja! Szép kerek szám és van még mellé 648 gólja is. Remélem, szorgalmasan gyarapítja majd nálunk is a pontjait, ha sikerül megtalálni a helyét. McLennan ma 1+1, 51 mérkőzésen 6+25=31 ponttal a legeredményesebb hátvédünk, ráadásul +24, szóval védekezésben is remekel. Kevin Poulin, a backup kapus védett, végül is nem rosszul, és még egy gólpasszt is adott.
Muszáj volt változást eszközölni a taktikában, mert amit kitaláltam és tök jól működött a szezon első felében, az egy ideje már nagyon döcögött. Most egy meglehetősen offenzív taktikát választottam és szerencsére bejött. A PP nem ment, de legalább Bobrovsky kivédte a az ellenfél szemét. Sean Monahan sokat volt sérült, de beütötte idei 15. gólját, így 35 meccsen 32 pontnál jár a center.
Sorozatban a harmadik 3:1-es győzelmünk. Karlsson napja volt a mai: 1+1, ezzel megszerezte idei 20 asszisztját és karrierje 200. gólját. Kovalchuk is betalált, talán sikerül végre megtalálni a helyét, Bobrovsky pedig ma is bomba formában volt. És a végén a fekete leves: Samuelsson több mint egy hónapra kidőlt. A tartalékos Tabanov örülni fog a lehetőségnek. Ha végre ő is meggyógyul... Lassan megnyitja kapuit a Minnesota Wild Hospital.
Egyetlen pontot sikerült elhozni a Kacsáktól, ami nem túl fényes siker, tekintve a helyezésüket. Poulin védett, nem is rosszul, a bukta most a csatársor lelkén szárad. Berglund 1+1-el jól szerepelt. Jason Millen megszerezte idei 29. asszisztját, és ezzel megdöntötte eddigi legtöbb asziszt/szezon mutatóját.
Az egy gólos győzelem nem tükrözi a meccs képét. Ennél sokkal jobbak voltunk, csak Bobrovsky ellazsálta a mérkőzést. Kovalchuk úgy tűnik megtalálta a helyét, ma 1+1. Monahan feltámadt végre, 0+3. Rajala és Monahan idei 20., Millen pedig 30. asszisztját jegyzi.
McLennan jó kis támadó hátvéd, ma 0+2, és ezzel karrier csúcsot döntött 29 assziszttal és 35 ponttal. Kovalchuk is 0+2, így 10 meccsen 4+5, hozza, amiért hoztuk
A Florida jobb volt ma, nincs mit szépíteni. Az első harmadban még vezettünk Romanov emberhátrányos góljával, de onnantól kezdve csak futottunk az eredmény után. A 12 kapura lövés meg katasztrófa.
A Panthers belőtte az emberelőnyét, mi pedig nem. A Challenges 22% lett, ez rengeteget elárul: elvesztettük a kulcspillanatokat és a korongokat.
Romanov nagyszerűen dolgozott, de egy gól ma kevés volt. Kovalchuk pontszerző sorozata is megszakadt, de ez egy új helyzet neki is – még tanulja a rendszert, össze fog állni.
A küzdőszellemmel nincs gond, Ekblad még egy bunyót is behúzott Zadorovval szemben, de összességében ez egy olyan meccs volt, amiből tanulnunk kell. Több lövés, több nyomás, több fegyelem – ez lesz a kulcs a következő találkozóra.
GM Ati szerint a repülőrajt már megvolt, most az utazósebesség fázisa van, apróbb légörvényekkel.
Vancouverben nem hoztuk, ami idegenben kell. Többet lőttünk kapura, de ennyi nem volt elég.
A második harmad közepétől, Mizin és Tangradi találatai után ugyan Kovalchuk visszahozott minket a meccsbe, de az utolsó percekben kapott üres kapus gól eldöntötte a mérkőzést.
A speciális egységek egyik oldalon sem remekeltek, de az 5 az 5 elleni játékban a Vancouver hatékonyabb volt. A korongért folytatott párharcokban is alulmaradtunk (csak 42%-ot nyertünk a challenge-ekből), ütközésből is kevesebbet tudtunk felmutatni. És még Markstrom is bosszantóan jól védett.
Pozitívum, hogy a srácok küzdöttek, nem voltunk azért teljesen fogalmatlanok.
A meccs végén Uijanov megnyerte a bunyót McIlrath ellen, apró elégtétel a vereség miatt.
Persze már annak is örülni kell, hogy most senki sem sérült meg.
Túl sok lehetőséget hagytunk kihasználatlanul, kilenc emberelőnyből csak egyet lőttünk be, így nem meglepő az eredmény.
Az első harmadban rosszul kezdtünk, kétgólos hátrányba kerültünk, és onnan dolgoztuk vissza magunkat. Lauzon - aki 15 meccs óta először szerzett pontot — és Ekblad visszahoztak minket a meccsbe, majd Monahan emberelőnyös találatával már vezettünk.
Persze 59:16-nál, kapus nélkül egyenlített a Blue Jackets.
A rávezetésnél részünkről három kísérlet, három hiba, Ennis viszont az ő oldalukról belőtte, és ezzel elvitte az extra pontot a Columbus.
A fizikális játékra nem lehet panasz: Boyd, Chychrun, Elynuik — mindenki odatette magát, két bunyónk is volt. Sajnos a pocsék PP miatt ment el egy pontunk.
A pozitívumokról: Millen új karriercsúcsot állított be 49 ponttal, én tudtam, hogy sokkal több van benne, mint amit eddig produkált. Romanov és Kovalchuk is jól szervezték a támadásokat, Ekblad és Boyd óriási jégidővel stabilak voltak. A passzpontosságunk (91%) és a megnyert párharcaink aránya (71%), ami kiváló.
Végre egy könnyű meccs, ideje volt már. Az 54 kapuralövés elég komoly még akkor is, ha egy gyenge csapat ellen hoztuk össze.
Bár csak egy emberelőnyös gólt szereztünk, 20 kapuralövést produkáltunk fórban — ez önmagában egy meccs teljesítménye is le lehet. A védekezésünk pedig kiváló volt: 44 párharcból 40-et megnyertünk, ami brutális szám ebben a ligában.
A védelem és Poulin ügyesen lezárta a területet: 20 Dallas-lövést engedtünk, és Kevin stabil, 19 védéssel hozta a győzelmet. Boyd, Chychrun, Ekblad és McLennan remekül kontrollálták a Stars játékát, és az ütközések számán látszik, hogy fizikálisan is föléjük kerekedtünk.
Rajalanak, Kovalchuknak és Karlssonnak kiváló napja volt, Romanov és Millen pedig továbbra is megbízhatóan vezetik a támadásainkat. A sorok között remek volt a kémia, ahogy ezt az átadásaink pontossága (83%) jól mutatja.
Az első harmad még rendben volt: Millen szépen fejezett be egy gyors támadást Monahan és Ford előkészítése után, és megszereztük a vezetést. Onnantól viszont a Los Angeles fokozatosan átvette az irányítást.
14 kapura lövés egy meccsen egyszerűen nem elég. Eközben engedtünk 34-et, és bár Poulin mindent megtett, néhány lövés becsorgott.
A védekezésünk ma pocsék volt, túl sok teret hagyott a Kings kulcsembereinek: Lumme, MacKinnon és Connor pedig büntettek.
Simon ötperces büntetése és a game misconduct nagyon rosszkor jött, hiszen akkor még szoros volt a meccs. És mint az a sokat látott szakértők megállapították, Jack Johnson saját magát kente fel a palánkra, Simon csak véletlenül pont a környéken korizott. A jogi lépéseket megtettük.
Ez már jobban tetszett. Jó kis támadó hokit toltunk, mindenben is jobbak voltunk, kell egy kis sikerélmény a srácoknak. A PP remekül ment, sikerült javítani a mutatókon. Kovalchuk 1+1, most már tényleg belerázódott, azt nyújtja, amiért idehoztuk utolsó szezonjára, kb. meccs/pont átlagnál tart. Jeff McLennan meglehetősen ponterős hátvéd, idei 30. asszisztját szerezte ma, így már 36 pontnál, és nem mellékesen +28-nál tart. Ez utóbbiban a második helyen van a házi +/- toplistán, közvetlenül Millen mögött. Antonin Romanov is gólt szerzett. Ő egy méltatlanul alulhasznált játékos, aki a 20 másodperces hitter sorban tengeti a meccseit, pedig remek, sőt néhány esetben kiváló értékekkel rendelkező góllövő és igen jól védekező center. És ma csak a farmban volt sérülés, ezt azért megoldjuk.
Minden eselyünk megvolt arra hogy pontot vagy pontokat hozzunk el, de nem jött össze. Amikor idegenben 31 lövést termelsz, miközben csak 16-ot engedsz, akkor joggal várod el, hogy legyen eredménye. De Demko kibaxott velünk.
A srácok hozzáállására nem tudok rosszat mondani. Az emberelőnyeinket jól építettük fel, tíz lövést is eleresztettünk, de hiába.
A játékunk rendben volt: jól támadunk, a védelem stabil volt. Bobrovsky is megtette a magáét, 15 lövésből csak egy ment be, nem rajta múlt ez a meccs. Az emberhátrányos egységeink remek munkát végeztek, négy Avalanche-emberelőnyt is kivédekeztünk.
Összességében: frusztráló eredmény, mert ez egy nyerhető meccs volt.
Fegyelmezetten, keményen játszottunk. Nem volt könnyű dolgunk – az Ottawa ugyanannyit lőtt kapura, mint mi, és végig komoly fizikai nyomás alatt játszottunk –, de ma mindent a védekezésre építetettünk.
Sergei Bobrovsky teljesítményére már nincsenek új jelzők. 20 védéssel, hibátlanul, hidegvérrel hozta le a meccset.
Patrik Berglund és Aaron Ekblad is 1+1. De a fegyelem, a blokkok és a neutral zone kontroll hozták meg a győzelmet.
A második meccsen is bejött ez a fullos védekezéses taktika, csak 12 lövést kaptunk. Nem indult jól a meccs, a Toronto hamar betalált, de a második harmadban megtaláltuk a ritmust.
A harmadik harmad elején kaptunk egy egyenlítő gólt emberhátrányban, de még ebből is felálltunk: Millen idei 20. gólja adta a löketet, Boyd üres kapus gólja meg csak lezárta a meccset.
A két Chychrun–Angelo bunyó… Jakob megmutatta, hogy kemény fickó.
Erről éppen lemaradtunk. Kb hasonló volt a két csapat teljesítménye, de hazai pályán jobban kellene hajtani. Bobrovsky-n nem múlott, inkább azon, hogy 2 PP-ben 1 lövés az pont semmi. Most már jó lenne, ha Samuelsson meggyógyulna, de Simon-nak még mindig van 7 meccse az eltiltásból...
Nem volt nehéz dolgunk, de azért 3 gólt így is sikerült kapni... Mindegy, a lényeg a győzelem. Millen 2+1-gyel zárt, szépen termel a srác. Monahan 1+2 és megszerezte idei 20. gólját. Romanov 0+2, láthatóan jól érzi magát az ütköző sorból gólszerző sorba léptetése után. A védőinkre is lehet számítani, Boyd és Chychrun is megszerezték idei 20. aszisztjukat.
Jó kis idegenbeli győzelem. Már 2:0-ra ment a Bluejackets, onnan sikerült berámolni nekik egymás után ötöt. Millen és Rajala 1+1, ráadásul utóbbi karriercsúcsot döntött szezonbéli 19. góljával. Samuelsson hosszú sérülés után 10-es rating-el és assziszttal tért vissza, ez lett a 20. idén.
Könnyű győzelem Dallasban. Kevin Poulin 100%-os védési hatékonysága akkor is remek, ha mindösszesen csak kilencszer lőttek a kapujára. Karlsson 1+3 és+3. Ezzel meglett idei 15. gólja és 39. aszisztja. Rajala 1+2 és+3. Ő a 20. szezonbéli gólját szerezte meg. Kovalchuk 2 gól és+3 jó ezt látni.
Ez meg mi a fene volt?! 1–0 ide, hazai meccsen teltház, már pattogtatom a kukoricát, Simmonds betalál másfél perc után… Aztán lekapcsolták a villanyt, de csak mi vakultunk meg.
Onnantól ez egy rémálom volt. A Vancouver konkrétan átgyalogolt rajtunk, mi meg csak néztük. 18 lövés hazai pályán, támadó taktikával?! Ez vicc. Kane nyolcszor lő kapura, nálunk meg emberek eltűnnek komplett harmadokra.
A védekezés… hagyjuk. Olyan lyukak voltak hátul, hogy egy Ifa is átfért volna rajtuk. Murphy, McIlrath, Cohen úgy osztogatták az asszisztokat, mintha jótékonysági rendezvény lenne. Masin, Rozhestvensky, Massé – mindenki gólkirálynak érezhette magát ellenünk.
Bobrovsky sem volt a helyzet magaslatán, ilyen védési hatékonysággal a farmcsapatba se férne be.
Ütközések? Alibi. Emberelőny? Nulla. Lelkesedés? Elszivárgott valahol a második harmad elején.
És a statisztikák, hogy 90% passzpontosság – hova passzolunk ilyen szépen, ha nem lövünk kapura? Jó nagy zakó hazai jégen, országos tévén, teltház előtt. Így készülünk mi a playoffra.
29–12 lövés ide, hazai jég, és mégis kikapunk. A Rangers csak túlélőshow-t tartott, és mégis nyertek.
Az első harmadban Thomas betalál, oké, benne van. Aztán végre emberelőnyből Karlsson kiegyenlít. Utána nyomás, helyzetek, lövések ééés semmi. Brian Elliott mindent megfogott, amit elé raktunk.
Aztán 55:21-nél Linko bevágja, és kész, ennyi volt. 12 lövésből két gól, mi meg 29-ből egyet kötöttünk be.
Bobrovsky? Nem rajta ment el. A védelem dolgozott, McLennan mindent ütközött, ami mozgott. A gond elöl volt. Rengeteg próbálkozás, de csak egy igazi befejezés.
Ez a vereség nem azért bosszant, mert szarok voltunk, hanem mert jobbak voltunk – és mégis kikaptunk.
A Hét Játékosa Ilja Kovalchuk lett! 3 meccsen 4 gólt, ebből 2 győztes gólt szerzett. Keményen hajt az öreg az utolsó szezonjában, ismét csak meg kell állapítanom, hogy remek igazolás volt!
Hát ez fájt. Lőttünk eleget – 30 lövés idegenben –, de semmi nem akart bemenni. Akármit csináltunk, Pickard mindent védett.
A Blues meg nem erőltette meg magát. Hatékonyak voltak, mi hibáztunk, ők büntettek. Az emberelőnyükből betaláltak, mi meg 0/2, pedig volt benne lövés.
A végére meg elszabadultak az indulatok, ami valahol érthető. Ha nem megy a gól, legalább ütközünk, bunyózunk. Lauzon–Chabot bunyó rendben volt, Elynuik is belement.
Bobrovsky sem volt a helyzet magaslatán, de nem ő vesztette el ezt a meccset.
És akkor a hab a tortán: Monahan megsérült. Na ez az, ami igazán bosszant. Egy sima vereség oké, de amikor még kulcsembert is elvesztünk két hétre, az már igencsak bosszantó.
A Washington veszélytelen az idén. Már az elején átvettük az irányítást és ez így is mardt a végéig, ez látszik a lövésszámon. A Caps csak kapkodott, rosszul passzolt, párharcokat alig nyert meg. A 83%-os passzolás csak kozmetikázás – ezek nagy része veszélytelen adogatás volt hátul.
A második harmadban összejött nekik egy gól, de ettől sem lett bennük több. Bobrovskynak konkrétan alig volt dolga, 10 védés az egész meccsen.
Megérdemelten nyertünk. Nem volt semmi extra, nem volt csillogás, csak sima, kontrollált meccs.
Remek edzőmeccs volt és még pontokat is osztottak érte. A Stars sorra szedte össze a kiállításokat, mi pedig kihasználtuk a lehetségeket. A lövéseik száma harmatos, Bobrovsky unatkozott, shutout lett belőle.
Millen 2 góllal zárt, de igazából sokan hozzá tudtak tenni az eredményhez, kiváló csapatmunka volt.
Már megvolt a meccs mégis buktunk 1 pontot. Kétszer is vezettünk idegenben, 1–0 után visszajöttünk, 2–1-re, majd 3–2-re is, de a harmadik harmadban elfogyott a tudomány.
Bobrovsky nem volt xar, Millen megint betalált, Tabanov és Uijanov 0+2, Kovalchuk is dolgozott, mégis bosszúsan mentünk haza.
És persze ismét egy sérülés: Rajala egy hónapra kidőlt. Dylan McIlrath mészárolta le. Az ilyen gyilkosoknak minimum a Fekete Delfinben van a helyük, de simán elsuvasztanám őket akár a Szőlő utca 60-ba is, megérdemelnék.
Fontos győzelem idegenben az alapszakasz hajrájában. Az első harmadban Simmonds betalált, aztán Samuelsson kettőre növelte az előnyt. Persze a Flyers visszajött, 2–2-re.
És akkor ismét villant Samuelsson, így sikerült egy góllal nyerni.
Bobrovsky-nak nem kellett csodát tennie, de amit lehetett, azt megfogta. A Philly rengeteget ütközött, mi pedig sokat lőttünk, és végül is ez bizonyult a célravezetőbbnek.
Oké, kicsit szoros volt de behúztuk, ami jó hír három sérült játékossal. Millen 2 góljával megszerezte idei 30. és karrierje 100. találatát. Karlsson 2 assziszttal járult hozzá a sikerhez, és a védőink is jobban hajtottak a pontokra, mint a védekezésre.
Sikerült vereséggel befejezni az alapszakaszt. Pedig jól indult. Ekblad emberelőnyben bevágta, aztán Phillips is betalált, 0–2-re mentünk. Aztán szétesett a csapat.
A Flames három gólt rámolt be három és fél perc alatt, és mire észbe kaptunk, már futottunk az eredmény után. Romanov még visszahozta a reményt 3–3-nál, de korai volt az öröm: Doughty lövése becsúszott, a végén meg jött az üres kapus gól.
A tabella 8. helyén végeztünk 109 ponttal, 51 - 24 - 7-es mérleggel.
Nyugaton az 5. helyre voltunk jók, a divíziót sikerült megnyerni a Flames előtt 3 ponttal.
A házi pontkirályunk
Jason Millen lett 30+36=66 ponttal. A második helyen
William Karlsson végzett 18+37=55 ponttal, a harmadik pedig
Henrik Samuelsson lett 33+21=54 ponttal úgy, hogy mindössze 66 meccsen játszott.
Toni Rajala megfelelő szereplése kérdéses volt az 51-es konzi miatt, de 79 meccsen 21+28=49 ponttal a negyedik lett, elégedett vagyok vele.
Ilja Kovalchuk-ot, az évé végén visszavonuló veteránt a szezon második felében cseréltük, 34 meccsen 13+13=26 ponttal 0.76 pont/meccs, teljesen jó lett.
A kapusokkal is elégedett vagyok, a védőkkel pedig méginkább. Ettől függetlenül körülnézek majd a piacon, kíváncsi vagyok, mi a felhozatal csatárposzton.
Mi a repedt here?!? Sima győzelmet vártam, erre sima vereség lett belőle... Az első pontszerző sorunk kapott három gólt, ezen kívül nem csináltak semmit. Bobrovsky AHL backup szint alatt teljesített, ezzel szemben a Kings kapusa, Quick mindent is megfogott. Értem én, hogy van két komoly sérülés és nem lehet őket pótolni, de ennél akkor is sokkal jobbbak kell lenni.
Hátezmámiezmegint?!? Megint győznünk kellett volna és ismét buktunk. Gólt kapott az alig játszó negyedik sor, a továbbra is bénázó első sor, a hosszabbításban pedig emberhátrányból szerzett gólt a Kings. Hát ez eddig elég szar.
Jelentem még életben vagyunk. Valamit csinálni kellett, ezért a folyamatoson gólokat kapó első sorba betettem a legjobb védekező csatárunkat. Az ötös összesen +6-os mutatóval zárt, szóval bejött a dolog.
A második percben Berglund bevarrta emberhátrányból, majd Samuelsson megduplázta az előnyt.
Persze nem ment simán. Weber visszahozta őket, aztán a harmadik elején Tabanov betalált, két góllal vezettünk. Aztán megint jött az idegőrlés, 3–3, hosszabbítás, amit szerencsére Karlsson tudott lezárni. Monahan meggyógyult, de Samuelsson lesérült helyette. Baromi bosszantó, hogy fixen két kulcsjátékosunk sérült, ez nem könnyíti meg a dolgunkat.
Egy újabb idegenbeli győzelemmel sikerült kiegyenlíteni az állást. Pedig a Kings sokkal többet lőtt kapura és a korongokat is lényegesen jobban szerezte meg (Challenges 55% vs 40%). Mi viszont pontosabban passzoltunk és Bob jobb napot fogott ki a kapuban, mint Quick. Plusz észrevettem, hogy elég vacakok vagyunk emberelőnyben, ezért változtattam a taktikán, és pont az az egy gól kellett, amit így sikerült Karlsson-nak bevarrni. Ha már Karlsson, 1+3-mal igazi MVP volt ma este, Kovalchuk és Ekblad is 1+1-gyel remekül játszottak a keze alá. Ráadásul a minimális jégidőt kapó ütköző és trapper sorunk is gólt szereztek. És akkor a fekete leves: Samuelsson ugyan visszatért, de lesérült helyette Chychrun és Jenner. Ezek tényleg vérbosszút esküdtek a béna csatáruk teljesen véletlen sérülése miatt...
Millen kezdett két találattal, de persze a Gipsy Kings három egymást követő góllal fordított... Szerencsére az egyik legponterősebb hátvédünk, Ekblad kiegyenlített, majd az újra az ütköző sorba száműzött, de jobb sorsra érdemes center, Romanov másfél perccel a vége előtt belőtte a győztes találatot. Alakul ez.
Comments
A statisztikák alapján kiegyenlített meccsnek tűnhet, de meglehetősen egyoldalúan indult: a Preds az első harmadban berámolt két gólt, a másodikban pedig még egyet, így már 3:0-ra mentek. Innen kellett fordítani. A harmadik harmadban 10 perc alatt lőttünk három gólt, az utolsót lehozott kapussal.
A Poulin, a tartalék kapusunk kiválóan szerepelt, és a büntetőknél sem vallott szégyent.
Millen 3 aszisztot jegyzett, idén már 22-nél jár.
Berglund egy meccses eltiltást kapott, ezt valahogy kibírjuk.
Csúf vereség a divízió riválistól. Az emberhátrányos soraink csődöt mondtak, ezen ment el a meccs. Hiába próbálkoztunk rengeteg ütközéssel, meg a végén kapus lehozatallal, elmentek a pontok.
Tabanov, az első számú tartalék 1+1, a többiekre ragadhatna róla egy kis lelkesedés.
És a jó hír látható fent
Most hazai pályán kaptunk zakót, nem tetszik ez nekem. Itt is nagyon bénák voltak a PK soraink, ezzel valamit kezdeni kell ma estére.
Bobrovsky abszolút sztár volt, nem csak a rolót húzta le, még gólpasszt is adott
Az emberelőnyt viszont továbbra sem tudjuk kihasználni, erre kitalálok valamit.
Éppen csak sikerült megcsípni a Kacsákat, de a lényeg a 2 pont.
Tabanov, az első számú tartalékunk ügyeskedik, 14 meccsen 4+2 és +5.
Kovalchuk is megszerezte nálunk első pontját egy emberelőnyös assziszttal. Mondjuk ideje volt a harmadik meccsén... De ezzel meglett karrierje során a 600. aszisztja! Szép kerek szám és van még mellé 648 gólja is. Remélem, szorgalmasan gyarapítja majd nálunk is a pontjait, ha sikerül megtalálni a helyét.
McLennan ma 1+1, 51 mérkőzésen 6+25=31 ponttal a legeredményesebb hátvédünk, ráadásul +24, szóval védekezésben is remekel.
Kevin Poulin, a backup kapus védett, végül is nem rosszul, és még egy gólpasszt is adott.
Szétlőttük a Prérifarkasokat, meg is lett az eredménye. PP-ben is jók voltunk, hoztuk a kötelezőt.
Samuelsson bevarrta idei 30. gólját.
Muszáj volt változást eszközölni a taktikában, mert amit kitaláltam és tök jól működött a szezon első felében, az egy ideje már nagyon döcögött.
Most egy meglehetősen offenzív taktikát választottam és szerencsére bejött.
A PP nem ment, de legalább Bobrovsky kivédte a az ellenfél szemét.
Sean Monahan sokat volt sérült, de beütötte idei 15. gólját, így 35 meccsen 32 pontnál jár a center.
Sorozatban a harmadik 3:1-es győzelmünk.
Karlsson napja volt a mai: 1+1, ezzel megszerezte idei 20 asszisztját és karrierje 200. gólját.
Kovalchuk is betalált, talán sikerül végre megtalálni a helyét, Bobrovsky pedig ma is bomba formában volt.
És a végén a fekete leves: Samuelsson több mint egy hónapra kidőlt. A tartalékos Tabanov örülni fog a lehetőségnek. Ha végre ő is meggyógyul... Lassan megnyitja kapuit a Minnesota Wild Hospital.
Riporter: - Úgy tűnt, mindenben jobbak voltak a hazaiaknál, akkor mégis miért veszítették el a mérkőzést?
GM Ati (szélütés közeli állapotban): Da-da-da-da problem íz de Bobrovsky!
Egyetlen pontot sikerült elhozni a Kacsáktól, ami nem túl fényes siker, tekintve a helyezésüket. Poulin védett, nem is rosszul, a bukta most a csatársor lelkén szárad. Berglund 1+1-el jól szerepelt.
Jason Millen megszerezte idei 29. asszisztját, és ezzel megdöntötte eddigi legtöbb asziszt/szezon mutatóját.
Az egy gólos győzelem nem tükrözi a meccs képét. Ennél sokkal jobbak voltunk, csak Bobrovsky ellazsálta a mérkőzést.
Kovalchuk úgy tűnik megtalálta a helyét, ma 1+1.
Monahan feltámadt végre, 0+3.
Rajala és Monahan idei 20., Millen pedig 30. asszisztját jegyzi.
McLennan jó kis támadó hátvéd, ma 0+2, és ezzel karrier csúcsot döntött 29 assziszttal és 35 ponttal.
Kovalchuk is 0+2, így 10 meccsen 4+5, hozza, amiért hoztuk
GM Ati szerint a repülőrajt már megvolt, most az utazósebesség fázisa van, apróbb légörvényekkel.
Vancouverben nem hoztuk, ami idegenben kell. Többet lőttünk kapura, de ennyi nem volt elég.
És még Markstrom is bosszantóan jól védett.
Túl sok lehetőséget hagytunk kihasználatlanul, kilenc emberelőnyből csak egyet lőttünk be, így nem meglepő az eredmény.
Sajnos a pocsék PP miatt ment el egy pontunk.
Romanov és Kovalchuk is jól szervezték a támadásokat, Ekblad és Boyd óriási jégidővel stabilak voltak. A passzpontosságunk (91%) és a megnyert párharcaink aránya (71%), ami kiváló.
Végre egy könnyű meccs, ideje volt már. Az 54 kapuralövés elég komoly még akkor is, ha egy gyenge csapat ellen hoztuk össze.
Az első harmad még rendben volt: Millen szépen fejezett be egy gyors támadást Monahan és Ford előkészítése után, és megszereztük a vezetést. Onnantól viszont a Los Angeles fokozatosan átvette az irányítást.
Ez már jobban tetszett. Jó kis támadó hokit toltunk, mindenben is jobbak voltunk, kell egy kis sikerélmény a srácoknak.
A PP remekül ment, sikerült javítani a mutatókon.
Kovalchuk 1+1, most már tényleg belerázódott, azt nyújtja, amiért idehoztuk utolsó szezonjára, kb. meccs/pont átlagnál tart.
Jeff McLennan meglehetősen ponterős hátvéd, idei 30. asszisztját szerezte ma, így már 36 pontnál, és nem mellékesen +28-nál tart. Ez utóbbiban a második helyen van a házi +/- toplistán, közvetlenül Millen mögött.
Antonin Romanov is gólt szerzett. Ő egy méltatlanul alulhasznált játékos, aki a 20 másodperces hitter sorban tengeti a meccseit, pedig remek, sőt néhány esetben kiváló értékekkel rendelkező góllövő és igen jól védekező center.
És ma csak a farmban volt sérülés, ezt azért megoldjuk.
Minden eselyünk megvolt arra hogy pontot vagy pontokat hozzunk el, de nem jött össze. Amikor idegenben 31 lövést termelsz, miközben csak 16-ot engedsz, akkor joggal várod el, hogy legyen eredménye. De Demko kibaxott velünk.
Fegyelmezetten, keményen játszottunk. Nem volt könnyű dolgunk – az Ottawa ugyanannyit lőtt kapura, mint mi, és végig komoly fizikai nyomás alatt játszottunk –, de ma mindent a védekezésre építetettünk.
Sergei Bobrovsky teljesítményére már nincsenek új jelzők. 20 védéssel, hibátlanul, hidegvérrel hozta le a meccset.
Patrik Berglund és Aaron Ekblad is 1+1. De a fegyelem, a blokkok és a neutral zone kontroll hozták meg a győzelmet.
Nem indult jól a meccs, a Toronto hamar betalált, de a második harmadban megtaláltuk a ritmust.
Erről éppen lemaradtunk. Kb hasonló volt a két csapat teljesítménye, de hazai pályán jobban kellene hajtani.
Bobrovsky-n nem múlott, inkább azon, hogy 2 PP-ben 1 lövés az pont semmi.
Most már jó lenne, ha Samuelsson meggyógyulna, de Simon-nak még mindig van 7 meccse az eltiltásból...
Nem volt nehéz dolgunk, de azért 3 gólt így is sikerült kapni... Mindegy, a lényeg a győzelem.
Millen 2+1-gyel zárt, szépen termel a srác.
Monahan 1+2 és megszerezte idei 20. gólját.
Romanov 0+2, láthatóan jól érzi magát az ütköző sorból gólszerző sorba léptetése után.
A védőinkre is lehet számítani, Boyd és Chychrun is megszerezték idei 20. aszisztjukat.
Jó kis idegenbeli győzelem. Már 2:0-ra ment a Bluejackets, onnan sikerült berámolni nekik egymás után ötöt.
Millen és Rajala 1+1, ráadásul utóbbi karriercsúcsot döntött szezonbéli 19. góljával.
Samuelsson hosszú sérülés után 10-es rating-el és assziszttal tért vissza, ez lett a 20. idén.
Könnyű győzelem Dallasban.
Kevin Poulin 100%-os védési hatékonysága akkor is remek, ha mindösszesen csak kilencszer lőttek a kapujára.
Karlsson 1+3 és+3. Ezzel meglett idei 15. gólja és 39. aszisztja.
Rajala 1+2 és+3. Ő a 20. szezonbéli gólját szerezte meg.
Kovalchuk 2 gól és+3 jó ezt látni.
Ez meg mi a fene volt?! 1–0 ide, hazai meccsen teltház, már pattogtatom a kukoricát, Simmonds betalál másfél perc után… Aztán lekapcsolták a villanyt, de csak mi vakultunk meg.
Jó nagy zakó hazai jégen, országos tévén, teltház előtt. Így készülünk mi a playoffra.
Na ez már inkább hokimeccs volt, nem az a tegnapi bohózat.
Na ez már megint ezmiez?!
3 meccsen 4 gólt, ebből 2 győztes gólt szerzett. Keményen hajt az öreg az utolsó szezonjában, ismét csak meg kell állapítanom, hogy remek igazolás volt!
Nem vártam csodát Tampában, de a teljesítmény rendben volt.
Hát ez fájt. Lőttünk eleget – 30 lövés idegenben –, de semmi nem akart bemenni. Akármit csináltunk, Pickard mindent védett.
A Washington veszélytelen az idén. Már az elején átvettük az irányítást és ez így is mardt a végéig, ez látszik a lövésszámon. A Caps csak kapkodott, rosszul passzolt, párharcokat alig nyert meg. A 83%-os passzolás csak kozmetikázás – ezek nagy része veszélytelen adogatás volt hátul.
A második harmadban összejött nekik egy gól, de ettől sem lett bennük több. Bobrovskynak konkrétan alig volt dolga, 10 védés az egész meccsen.
Megérdemelten nyertünk. Nem volt semmi extra, nem volt csillogás, csak sima, kontrollált meccs.
Az ilyen meccseket hozni kell.
Remek edzőmeccs volt és még pontokat is osztottak érte. A Stars sorra szedte össze a kiállításokat, mi pedig kihasználtuk a lehetségeket. A lövéseik száma harmatos, Bobrovsky unatkozott, shutout lett belőle.
Millen 2 góllal zárt, de igazából sokan hozzá tudtak tenni az eredményhez, kiváló csapatmunka volt.
Már megvolt a meccs mégis buktunk 1 pontot. Kétszer is vezettünk idegenben, 1–0 után visszajöttünk, 2–1-re, majd 3–2-re is, de a harmadik harmadban elfogyott a tudomány.
Fontos győzelem idegenben az alapszakasz hajrájában. Az első harmadban Simmonds betalált, aztán Samuelsson kettőre növelte az előnyt. Persze a Flyers visszajött, 2–2-re.
A Philly rengeteget ütközött, mi pedig sokat lőttünk, és végül is ez bizonyult a célravezetőbbnek.
Oké, kicsit szoros volt de behúztuk, ami jó hír három sérült játékossal.
Millen 2 góljával megszerezte idei 30. és karrierje 100. találatát.
Karlsson 2 assziszttal járult hozzá a sikerhez, és a védőink is jobban hajtottak a pontokra, mint a védekezésre.
Sikerült vereséggel befejezni az alapszakaszt.
Pedig jól indult. Ekblad emberelőnyben bevágta, aztán Phillips is betalált, 0–2-re mentünk. Aztán szétesett a csapat.
Ettől függetlenül körülnézek majd a piacon, kíváncsi vagyok, mi a felhozatal csatárposzton.
Mi a repedt here?!? Sima győzelmet vártam, erre sima vereség lett belőle... Az első pontszerző sorunk kapott három gólt, ezen kívül nem csináltak semmit. Bobrovsky AHL backup szint alatt teljesített, ezzel szemben a Kings kapusa, Quick mindent is megfogott.
Értem én, hogy van két komoly sérülés és nem lehet őket pótolni, de ennél akkor is sokkal jobbbak kell lenni.
Hátezmámiezmegint?!? Megint győznünk kellett volna és ismét buktunk. Gólt kapott az alig játszó negyedik sor, a továbbra is bénázó első sor, a hosszabbításban pedig emberhátrányból szerzett gólt a Kings. Hát ez eddig elég szar.
Jelentem még életben vagyunk.
Valamit csinálni kellett, ezért a folyamatoson gólokat kapó első sorba betettem a legjobb védekező csatárunkat. Az ötös összesen +6-os mutatóval zárt, szóval bejött a dolog.
Monahan meggyógyult, de Samuelsson lesérült helyette. Baromi bosszantó, hogy fixen két kulcsjátékosunk sérült, ez nem könnyíti meg a dolgunkat.
Egy újabb idegenbeli győzelemmel sikerült kiegyenlíteni az állást.
Pedig a Kings sokkal többet lőtt kapura és a korongokat is lényegesen jobban szerezte meg (Challenges 55% vs 40%). Mi viszont pontosabban passzoltunk és Bob jobb napot fogott ki a kapuban, mint Quick.
Plusz észrevettem, hogy elég vacakok vagyunk emberelőnyben, ezért változtattam a taktikán, és pont az az egy gól kellett, amit így sikerült Karlsson-nak bevarrni.
Ha már Karlsson, 1+3-mal igazi MVP volt ma este, Kovalchuk és Ekblad is 1+1-gyel remekül játszottak a keze alá.
Ráadásul a minimális jégidőt kapó ütköző és trapper sorunk is gólt szereztek.
És akkor a fekete leves: Samuelsson ugyan visszatért, de lesérült helyette Chychrun és Jenner. Ezek tényleg vérbosszút esküdtek a béna csatáruk teljesen véletlen sérülése miatt...
Millen kezdett két találattal, de persze a Gipsy Kings három egymást követő góllal fordított... Szerencsére az egyik legponterősebb hátvédünk, Ekblad kiegyenlített, majd az újra az ütköző sorba száműzött, de jobb sorsra érdemes center, Romanov másfél perccel a vége előtt belőtte a győztes találatot.
Alakul ez.